Eseményeink
„Matrica” Múzeum
Múzeum bemutatása
A Múzeum névadója „Matrica” (ejtsd: mátrika), a római korban Százhalombatta területén elhelyezkedő település. A hajdani kúriaépületben kialakított intézmény helytörténeti múzeum, a történelmet a helyben talált tárgyak mutatják be. Az állandó kiállítás egyetlen osztatlan térben kalauzolja végig a látogatókat a jégkorszaktól egészen a XIX. századig.
A kiállításba lépve idővonal segíti tájékozódásunkat az ősitől a modernebb korokig.
A kiállítás az ember köré szerveződik, így témáink nem (csupán) a hagyományos történelmi felosztást követik, hanem életképekben is megjelennek. Asszonyok és gyermekek, Lakoma, Tábori élet, Mezei munkák, Tiszta szoba, Kamra és még sok egyéb, amivel itt találkozhatunk.
Az állandó kiállításban interaktív játékokkal egészítjük ki a történelem megismertetését.
Lehet kirakót összeállítani, agyagcsörgőt rázni, leleteket válogatni, ruhatűket összehasonlítani, fal rejtekében tárgyakat keresni, felismerni…
Látogatóink rendelkezésére állnak tabletjeink, melyeken digitális katalógus lapozgatásával azok a tárgyak is megtekinthetők, amelyek a Múzeum különféle gyűjteményeiben találhatók, s amelyek hely hiányában nem láthatók a kiállítótérben.
A tableteken keresztül izgalmas kincskereső játékra is hívjuk vendégeinket. A játékban 3D-ben kelnek életre a megtalált kincsek. A kiállítási vitrinekben „idegen” tárgyak megleléséért pedig jutalom jár! A Múzeum geocatching pontként is várja az érdeklődőket.
Időszaki kiállításaink a Múzeum Galériáján kapnak helyet. Törekszünk a változatos, széles látogatói kört érdeklő témák és a helyi képzőművészek alkotásainak bemutatására. Korábbi kiállításaink között szerepelt Vasarely, 1956-os és világháborút bemutató, báb-, ebola-, világítás- és ruhatörténeti kiállítás egyaránt.
A Múzeum állandó kiállítási szintjén található a múzeumpedagógiai termünk, mely nem csupán kézműves tevékenységeknek, múzeumpedagógiai óráknak, foglalkozásoknak, hanem előadó esteknek, kisebb szakmai konzultációknak, politikamentes fórumoknak, mini táborainknak is helyet ad.
A múzeumkertben a római kori Matrica katonai táborából és temetőjéből előkerült kőemlékek láthatók. Ugyancsak itt, kellemes környezetben rendezzük meg kézműves bemutatóinkat, vásárainkat, kavalkádjainkat.
Gyűjteményeink, látványtáraink nem látogathatók minden nap, de érdemes programjainkat fürkészni, mert jeles alkalmakkor ide is betekinthet az arra vágyakozó.
A Múzeum kis boltjában képeslapok, ajándéktárgyak, korabeli tárgyak másolatai és könyvek kínálatából válogathatunk.
Múzeum története
Százhalombatta múzeumát a városi önkormányzat alapította, és tartja fent ma is.
Ennek az volt az előzménye, hogy az 1980-as években az akkori tanácselnök-helyettes, Ferenczi Illés kezdeményezte, hogy jöjjön létre helytörténeti gyűjtemény a városban.
Ehhez a „Matrica” Honismereti Szakkör adta az alapot, hiszen a szakköri tagok a város építése során előkerült régészeti leleteket az 1960-as, 1970-es években rendszeresen és folyamatosan gyűjtötték.
1984-ben került a városba Poroszlai Ildikó régész, muzeológus, aki Ferenczivel megvalósította közös álmukat, a „Matrica” Múzeumot.
1987 decemberében nyílt meg az első kiállítás egy XIX. század végi kúriaépületben.
Az épületet a városi önkormányzat 2005 és 2007 között felújította, az új állandó kiállítás 2009 óta látható.
Tudományos élet
A Halomsírmező kutatása
A kora vaskori halomsírok és Százhalombatta neve örökre összeforrt. A város ezeknek az egykori temetkezési helyeknek köszönheti a nevét. A név összeköt, de egyre kevesebb és egyre alacsonyabb halmokat láthatunk a Duna fölött magasodó fennsíkon.
A folyamatos emberi jelenlét, a szántás, az időjárás lassan, de biztosan a halmok eltűnéséhez, pusztulásához vezet.
Bár a közel 70 hektáron elterülő temető régészeti és természetvédelmi oltalom alatt áll, a művelésből, gazdálkodásból teljesen kivonni nem lehet.
A „Matrica” Múzeum szakemberei folyamatosan ellenőrzik a halmok állapotát és a romlás sajnos szemmel látható.
Annak érdekében, hogy a halmok állapotromlását egészen pontosan követni lehessen, egy kiterjedt felmérés kezdődött meg a „Matrica” Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézetének Archeometriai és Régészetmódszertani Tanszékével közösen.
A 2013-ban kezdődött kutatás úgynevezett non-destruktív, azaz bolygatással nem járó módszereket alkalmaz, ezzel is védve a halmokat. A légi felvételezés az egyike ezeknek, melyeket Czajlik Zoltán, az ELTE szakembere végez.
A másik nagyon fontos vizsgálati módszer a magnetométeres geofizikai felmérés. Ennek a lényege az, hogy a kibocsátott mágneses jelek segítségével meghatározhatók a felszín alatti bolygatások, kő- illetve fémtárgyak. Így „láthatóvá válik a láthatatlan”.
A korábbi adatokat és térképeket összevetve a legújabb vizsgálatok adataival derült fény arra, hogy a korábban 50 hektárosnak vélt temető közel 70 hektáron terül el, illetve hogy a korábban 122 db halomsír számában valójában megközelíti a 400-at.
A korábbi adat a még látható halmokat mutatta.
A különbség jól szemlélteti, hogy az eredeti halmoknak csupán töredéke volt észlelhető szabad szemmel a területen.
Nem csupán a terület nagysága és a halmok száma, hanem a halmokat övező kerítőárkok megléte is a legújabb kutatások eredménye.
Kínálatunk egyéni látogatóknak
Ismertető bejelentkezők részére
SZOLGÁLTATÁSAINK a „Matrica” Múzeumban
- Idegenvezetés: az állandó és az időszaki kiállításokban
- Foglalkozások a múzeumpedagógiai kínálat szerint
- Interaktív, játékos elemek a kiállításokban
- Virtuális kiállítás múzeumi tableteken
- Múzeum kínálata: a Régészeti Park és a „Matrica” Múzeum könyvei, kiadványai, képeslapok
2440 Százhalombatta, Gesztenyés út 1–3.
telefon: 06(70) 416-5723
e-mail: info@matricamuzeum.hu
Tóth Zsuzsanna (Magyar)
T. Németh Gabriella (Német)
Sikeres pályázatok
- NKA 204111/04282 számú pályázati támogatás
- NKA 204111/04074 számú támogatás
- Erzsébet Tábor 2019
- VEKOP – 7.3.-4 – 17 – 2018 – 00027
- TÁMOP – 3.2.11/10/1/KMR
- NKA 3234/00247. számú támogatás
- 2015 – 2016 – NKA 3234/00280. számú támogatás
- Interreg Pályázat
- TÁMOP – szakmai beszámoló
- TÁMOP -Projektzáró rendezvény (2012. június 15.) 14 óra
- TÁMOP – Utolsó Hajrá!
- TÁMOP – Helytörténeti vetélkedő
- TÁMOP – Újdonság a „MATRICA” Múzeumban
- TÁMOP – Programsorozat
- A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Múzeumi Szakmai Kollégiumának Támogatásával megvalósult projektek
Civil szervezet
Százhalom Alapítvány
Az Alapítvány a „Matrica” Múzeum legrégebbi civil szervezete. 1989-ben alakult és részt vett a százhalombattai Régészeti Park létrehozásában.
Régészeti lelőhelyeken földingatlanokat vásárolt és fogadott el ajándékba, ezeknek mai napig tulajdonosa.
Megalakulása óta minden évben két alkalommal tábort szervez a Régészeti Parkban általános iskolás gyerekeknek.
Kérjük, hogy adója 1 százalékával támogassa szervezetünket!
Adószám: 19171432–1–13
Elnök: Sinka László
Titkár: Tóth Zsuzsanna
Közös cél: Megismerni és megismertetni, megőrizni és megőriztetni a város történelmi értékeit!
Régészeti Park
Park bemutatása
Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma 1996-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy betekintést nyújtson a bronzkori és a vaskori élet mindennapjaiba. Ugyancsak fontos küldetése a vaskori temetkezési szokásokat napjainkig megőrző halomsírok védelme és bemutatása is.
Sajnos az emberi tevékenység következtében számuk rohamosan csökken, állapotuk folyamatosan romlik (sok halom ma is művelés alatt áll, rajtuk gyümölcstermesztés folyik). A Park 3,5 hektárnyi területén öt halomsír található.
Ezek közül az egyik (a régészeti feltárását követően) eredeti állapotába visszaállítva mutatja be a halomsírépítés szokását, technikáját. Százhalombatta város nevét ezeknek a 2700 éves vaskori halmoknak köszönheti. Az úgynevezett Hallstatti kultúra emelte ezeket a halmokat.
A halmok külső köpenye kövekből és földből áll, belsejük pedig sok esetben fa sírkamrát rejt. A sírkamrához, melyben az elhunyt hamvait és a túlvilági élethez szükséges tárgyakat (ételt, italt, fegyvereket) helyeztek el, szűk, alacsony folyosó vezet. Egy kis fém hídon állva fény- és hanghatásokkal kísérve ismerhetjük meg a temetkezést.
A halmok között egy bronzkori és egy vaskori településrészletet alakítottunk ki. A bronzkori falut (Kr. e. 2800–1400) három nagyméretű, faoszlopos tapasztott falú, nádtetős lakóház és egy kemencés melléképület alkotja. Az épületek mindegyike hiteles másolat, az eredeti ásatások alapján került rekonstruálásra.
A házak mellett a régészeti adatokat figyelembe véve konyhakert és gyógynövényes, fűszernövényes kertet létesítettünk, az adott korra jellemző növényekkel.
A házak vesszőfonatos kerítései és az általuk kijelölt utcácskák jól mutatják a korabeli település szerkezetét.
A házakban edények, ruházatok ugyancsak hiteles másolatai elevenítik meg a múltat. Az ember mellett az állat is helyet kapott időnként a házakban, ezt is megnézhetjük. A rekonstruált kemence sem csupán kiállítási tárgy; benne őskori lepény készül az éhes látogatónak.
A vaskori faluban megtapasztalhatjuk mindazokat a változásokat, amiket elődeink meg, illetve átéltek fejlődésük során, s mely által a történészek a bronzkort az azt követő vaskortól elválasztják. A szövőasszony háza, a kovács műhelye vagy a kemencés ház, megannyi történetet rejt.
Mini labirintusunk és mezítlábas ösvényünk ugyancsak felfedezésre vár!
Park története
A Régészeti Park létrehozásának ötlete 1990-ben merült fel, és a „Matrica” Múzeum akkori igazgatója, Poroszlai Ildikó elképzelését a városi önkormányzat is támogatta.
A Park tervezett helyszínén a telkek felvásárlásával egy időben elkezdődött a 115. számú halomsír feltárása is Holport Ágnes vezetésével.
Az ásatás egyedülálló régészeti és építészeti emléket tárt fel, a vaskori sírkamra szinte teljes épségben megmaradt.
Ez lehetővé tette a helyszínen történő konzerválását és bemutatását.
A Régészeti Parkban két, a halomsíroktól jól elkülönített területet alakítottak ki a bronzkor és a vaskor mindennapi életének bemutatására. Tudományos kutatási eredmények alapján megépültek a házak, folyamatosan alakult a korabeli természetes környezet rekonstrukciója.
A Régészeti Park 1996-ban nyílt meg, a feltárt halomsírt 1998-ban adták át.
Park környezete
Az őskori életet úgy tudjuk sokoldalúan és hitelesen bemutatni, ha a rekonstruált és megépített házak mellett megjelenik az egykori környezet is.
Így a Régészeti Park területén a bronzkori, vaskori épületek, kemencék másolataihoz környezeti rekonstrukció is társul.
Ennek az a célja, hogy a középső bronzkori és kora vaskori természeti és kultúrtáji környezetet visszaállítsuk, bemutassuk.
Régészeti növénytani adatok és ökológiai vizsgálatok alapján, kerttervező mérnök által megálmodott módon a két korszakra jellemző tatárjuharos lösztölgyes állományalkotó fáit és cserjéit telepítettük vissza.
Nyártól őszig szinte terített asztalt kínálnak nekünk a húsos som, a galagonya-, a szeder-, a kökény- és a mogyoróbokrok.
A Park keleti szélén egyre erősebbek egy 1996 óta növekedő kiserdő fái. Madarak, bogarak is birtokba vették az erdőt, amely szinte el is zárja a modern külvilágtól a Parknak ezt a részét.
A helyszínen a löszös altalaj őshonos növényzete a löszpusztagyep.
A halomsírok kimagasló, művelésből kihagyott részén ritka, védett értékes lágyszárú egyedek, illetve társulásaik figyelhetők meg.
Szintén a löszpusztagyep növényeinek szaporodását vehetjük szemügyre a telepített kiserdő zavartalan területén is.
Az ember által gyűjtögetett és termesztett növényekkel a Park több pontján is találkozhatunk.
Bronzkori gyógy- és fűszernövények, valamint fehérjében gazdag hüvelyesek sorakoznak két bronzkori házunk mellett.
Helybérlés
Egy felejthetetlen esemény, különleges helyszínen!
A Régészeti Park
bérléséről az alábbi telefonszámon tudnak érdeklődni:
06(70) 416-5723
Illés Orsolya
Kísérleti régészet
A kísérlet a megismerés eszköze.
A kísérleti régészet a tudományos kutatás eszköze.
A Régészeti Park tudományos kísérleti műhelyként is működik.
Ennek az őskori régészeti bemutatóhelynek a létrehozása, az épületek megépítése maga is egy nagy kísérlet volt!
1995 óta az alábbi területeken végeztünk kísérleti régészeti tevékenységet:
őskori bronzöntés, vasolvasztás, kemencék építése és használata, hamvasztásos-gödrös temetkezés, fonalfestés őshonos növényekkel, agyagedény készítése őskori technikákkal, gödrös és kemencés edényégetés, kő- és csonteszközök készítése, pelyvás búzák termesztési kísérlete, gabona tárolása veremben és agyaghombárban stb.
A Régészeti Parkban a bronzkori, vaskori életet minél többféle oldalról szeretnénk bemutatni.
A régészeti kutatások eredményei és kísérleteink nyomán hiteles tudást szeretnénk közvetíteni a látogatók felé.
Egyéni látogatás a bronzkori Földvárba
Kirándulási lehetőség a Régészeti Parkhoz közeli bronzkori-vaskori Földvárba, vaskori sáncra (kb. másfél órás sétaút oda-vissza)
A bronzkori Földvár egyénileg látogatható. Tájékoztatást a Régészeti Park pénztárában kaphat.
Régészeti Park házirend
Eseménynaptár
Százhalombatta látnivalói
Szent István tér, a város főtere
Százhalombatta főterét három oldalról a Polgármesteri Hivatal, a Barátság Kulturális Központ és a Szekeres József Konferenciaközpont modern épületei határolják.
A teret Szent István négyméteres bronzszobra és a „Csodaszarvas legenda” kerámia domborművel díszített üvegmozaikkal burkolt medence ékesíti.
Makovecz Imre által tervezett Szent István templom
A Szent István tér negyedik oldalán áll az 1996-ban felszentelt katolikus templom, melyet Makovecz Imre tervezett. A tervezőt megihlették a Százhalombattának nevet adó vaskori sírhalmok, így a templomépület három dombot formáz.
Az oltár carrarai márványból készült. A templomban megcsodálhatók Petrás Mária kerámia domborművei.
Szent István bronzszobor
A százhalombattai Szent István-szobor Magyarország első királyának, államalapító Szent Istvánnak állít emléket. A szobor a keresztény magyar állam megalapítását, az államszervezést és a történelmi folytonosságot jelképezi. Szent István királyt királyi jelvényekkel ábrázolja, ami uralkodói méltóságát és szellemi örökségét hangsúlyozza. Az alkotás fontos szerepet tölt be a város közösségi és kulturális életében, különösen nemzeti ünnepeken, amikor a megemlékezések egyik központi helyszíne.
Petőfi Sándor mellszobra
A Petőfi Sándor mellszobor Százhalombattán az erdélyi Szováta, a város testvérvárosa ajándékaként került elhelyezésre. Az alkotás Bocskay Vince munkája, és a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának állít emléket.
A szobor Petőfi szellemi örökségét, szabadságeszményét és a nemzeti összetartozást jelképezi, egyben a határon inneni és túli magyar közösségek kapcsolatát is erősíti. Fontos helyszíne a városi megemlékezéseknek, különösen március 15-én, amikor a forradalom és szabadságharc eszméi kerülnek a középpontba.
Református templom
A százhalombattai református templom Finta József tervei alapján készült. A modern szemléletű épület letisztult formavilágával és egyszerű, mégis kifejező megjelenésével illeszkedik a református egyház hagyományaihoz. A templom nemcsak istentiszteletek helyszíne, hanem a helyi református közösség lelki és közösségi életének fontos központja is.
Szerb templom
A szerb templom, vagyis a görögkeleti ortodox templom Százhalombattán 1750 körül épült. Az épület a helyi szerb közösség vallási életének fontos emléke. Ikonosztázát feltehetően egy másik, nagyobb templomból hozták át, míg az ikonok képei az 1770-es években készültek. A templom értékes művészeti és történeti emlék, amely betekintést nyújt a város soknemzetiségű múltjába és az ortodox egyházi hagyományokba.
Római kori fürdő
A római kori fürdő Százhalombatta területén a római korból fennmaradt jelentős régészeti emlék. Az ókorban itt állt Matrica katonai tábora és a hozzá kapcsolódó polgári település, amely fontos szerepet töltött be a Duna menti határvédelemben. A területen haladt keresztül a római hadi út is, amely összekötötte a katonai és kereskedelmi központokat. A fürdőmaradványok jól szemléltetik a rómaiak fejlett építészeti és fürdőkultúráját, valamint betekintést nyújtanak Százhalombatta több ezer éves múltjába.
Óvárosi katolikus templom
Az Óvárosi katolikus templom Százhalombatta egyik legrégebbi egyházi épülete és az óvárosi városrész meghatározó műemléke. A templom évszázadok óta szolgálja a helyi katolikus közösséget, és fontos szerepet tölt be a város vallási és közösségi életében. Megjelenése és története hűen tükrözi Százhalombatta múltját, valamint az itt élők hitbéli és kulturális hagyományait.
